– Gonosz vagy – �lt le az �gyam sz�l�re Rai.

– Nem vagyok – pakoltam tov�bb a t�sk�mba.

– De az vagy.

– Csak mert nem megyek veled?

– Az�rt is – d�lt h�tra gyerekes, durc�s arccal. – �s ez�rt is mert nem hagyod, hogy elvigyelek.

– Mert nem is kell.

– De velem gyorsabban haza�rn�l.

– Az lehet, de nem akarlak ugr�ltatni, mert...

– Az�rt nem akarod, hogy hazavigyelek mert nem akarod, hogy tal�lkozzam a sz�leiddel? – v�gott a szavamba mik�zben gyorsan fel�lt.

– Nem, nem az�rt – csuktam le a t�sk�m tetej�t.

– Akkor meg mi bajod? – t�rta sz�t a karjait, bosszankodva.

– Az hogy kar�csony este lesz �s neked is a csal�dod mellett van a helyed – pr�b�ltam becipz�razni a t�sk�m, de nem ment a sok cucct�l.

– �s ha gyorsan kiteszlek a csal�dodn�l �s m�r megyek is? – fel �llt �s hozz�m s�t�lva lenyomta a t�sk�m tetej�t.

– Mindketten tudjuk, hogy ez m�r most szar �tlet – Rainak k�sz�nhet�en v�gre be tudtam cipz�razni a t�sk�t.

– Mi�rt?

– Mert ismerlek m�r Harada Rai – cs�ptem bele, mosolyogva, az arc�ba.

– Ok�, elismerem, hogy van egy kis h�ts�sz�nd�kom – tette fel a kezeit megad�an. – Mondjuk egy „Boldog kar�csony” dug�s a kocsimban, de ha siet�nk egy sz�jmunk�val is be�rem – kacsintott r�m azzal a szexi f�lmosollyal a k�p�n.

– Milyen kibaszott nagylelk� vagy – forgattam a szemeim. – Nem is �rtem hogy mivel �rdemeltem ki ezt.

– Sok okot tudn�k mondani, de a top 1-ben benne van a form�s kis segged is – cs�pett bele a h�ts�mba.

– Kanos vagy mi?

– Egy picit – a derekamn�l fogva mag�hoz h�zott �s a nyakamba cs�kolt.

– H�t szar lehet kiel�g�letlen�l t�lteni a sz�netet – toltam el magamt�l egy gonosz mosoly k�s�ret�ben. – Ha r�d j�n a kang�rcs akkor haszn�ld a kezed �s l�gy j� fi� – g�gy�gtem neki a v�g�re.

– �lvezed mi? – kapta el a kezem, m�g miel�tt �jra az arc�ba cs�phettem volna. – H�t nem is fogok hi�nyozni?

– De.

– Hogy fogjuk kib�rni a sz�netet egym�s n�lk�l?

– �n az�rt jobban fogom b�rni mint te.

– Te kis hazud�s – h�zott ism�t mag�hoz, de most nem ellen�lltam. – Mennyi id�d van m�g?

– Egy �ra – suttogtam a sz�j�ba.

– El�g lesz – azzal megragadott a tark�mn�l �s durv�n megcs�kolt, ahogy szeretem.

Felkapott �s az �gyamhoz s�t�lva letett r�, de egy pillanatra sem szakadt el a sz�mt�l. Ahogy v�gig fektetett az �gyon, r�gt�n r�m m�szott �s keze m�r a fels�m alatt j�rt. �pp k�sz�lt megszabad�tani a fels�t�l amikor Amai benyitott.

– �...bocs sr�cok, nem akartam zavarni.

– M�g is �sszej�tt – n�zett r� morcosan Rai.

– Csak a mobilom�rt j�ttem – n�zett k�rbe. – Egy pillanat �s m�r itt se vagyok.

– Akkor m�r most mehetsz.

– Ne legy�l paraszt – v�gtam oldalba.

– Meg is van – tette el gyorsan a zseb�be Amai.

– Akkor t�n�s.

– Rai!

– Sziasztok – k�sz�nt mosolyogva, Amai. – Boldog �nnepeket.

– Az lesz, ha v�gre hagyod, hogy kibontsam az aj�nd�kom – morgol�dott Rai.

Amai nevetve elh�zott, Rai pedig azonnal leh�zta a fels�m.

– Ne legy�l gonosz vele.

– Nem vagyok gonosz – puszilt a kulcscsontomra. – B�rom a sr�cot, csak ne legyen fasztorlasz.

– Hogy mi? – emeltem fel a fejem �s d�bbenten r� n�ztem.

– Fasztorlasz.

Olyan nevet�g�rcs j�tt r�m, hogy p�r percig meg se tudtam sz�lalni.

– Most n�zd meg – �lt fel Rai. – Elbaszta a pillanatot a farokf�kez�ssel.

– Ne m�r – most m�r s�rva nevettem.

– Ezt te sz�rtad el – sz�laltam meg, egy kis id� ut�n, a k�nnyeim t�r�lgetve. – Nem mintha te t�r�dn�l olyan dolgokkal, mint a pillanat jelent�s�ge. A l�nyeg, hogy r�m m�szhass.

– Sz�val m�g menthet� a dolog? – m�szott ism�t f�l�m, pajkos csillog�ssal a szem�ben.

– Nem, m�r elk�st�l – gondoltam h�zom az agy�t.

– Ne m�r Bibiri-kun – puszilta meg a nyakam. – Ha most vissza utas�tasz, akkor nem �rdekel hogy...

– Fogd m�r be a sz�d – v�gtam a szav�ba megragadva az arca k�t oldal�n�l �s magamhoz h�ztam egy cs�kra.

Rai persze r�gt�n kapcsolt �s m�r ny�lt is a nadr�gomhoz.

– Sietsz? – nevettem kapkod� mozdulatain.

– Csak az a elej�n – vette le a saj�t cuccait is. – De �g�rem belass�tok – cs�kolt meg gyeng�den.

– M�r megint milyen nagylelk� vagy – mosolyogtam a sz�j�ba.

– Veled mindig – t�rt a hajamba, gyeng�den mosolyogva.

M�g cs�kol�ztunk csupasz mellkasa az eny�mhez �rt, amit�l csak m�g forr�bb lett a leveg�. M�r a nadr�gomat cipz�rozta ki amikor valaki hangosan d�r�mb�lt az ajt�n.

– Rai! – kiab�lt Renjiro.

– H�zz innen! – kiab�lt vissza Rai.

– Nem – azzal kiv�gta az ajt�t �s a leveg�t kapkodva, mint aki id�ig rohant, k�cos hajjal, k�ny�rg� szemekkel n�zett Raira. – Vigy�l haza!

– Nem! – �lt fel Rai, most m�r nagyon m�rgesen. – Nem l�tod, hogy mit csin�lunk?! H�zz ki a pics�ba!

– Leszarom! Haza kell vinned – komolyan k�ts�gbe esettnek t�nt.

– L�tod? M�r ez�rt sem tudsz engem haza vinni – �ltem fel mosolyogva, kapva az alkalmon. – Haza viheted Renjirot.

– Nem! – v�gta r�. – �gy volt hogy Toma hazavisz t�ged.

– De �n nem b�rom ki Tom�val annyi ideig.

– Az a te bajod – vont v�llat Rai. – Most pedig t�n�s.

– �s ha fizetek?

– Akkor sem!

– De mi�rt ne vihetn�d haza? – k�rdeztem r�. – �n �gy is busszal megyek haza.

– Akkor haza vihetsz te – pr�b�lkozott tov�bb Renjiro.

– Nem – �llt fel. – �s ezt itt �s most befejeztem. Te Tom�val m�sz �n meg Bibiri-kunnal. Most meg h�zz�l ki a faszba – l�kte ki az ajt�n �s be is z�rta m�g�tte.

Renjiro egy kicsit m�g hangoskodott odakint, k�ny�rg�tt, de egy id� ut�n ink�bb nem t�l sz�p szavakkal illette Rait, majd v�g�l elh�zott.

– H�t ez ugrott – h�ztam fel a fels�m.

– Mi van? – n�zett r�m Rai k�ts�gbeesetten. – Ne m�r.

– Bocsi Rai, de...

– Bazd meg Bibiri-kun! Ne m�r.

– Hogy mit mondt�l?!

Erre egy picit �ssze h�zta mag�t.

– Nem �gy �rtettem na. De ez akkor is kibasz�s – t�rt a haj�ba.

– Ne nyafogj m�r – m�sztam le az �gyr�l. – Nem akarom lek�sni a buszt.

– Ha lek�sed haza viszlek �n, nem nagy �gy, m�r mondtam.

– �n meg mondtam, hogy nem �s ezzel lez�rtam ezt a kicseszett vit�t – tettem cs�p�re a kezeim.

– �gy most olyan vagy mint egy havi bajos anyuka – mosolygott gonoszan.

– Te meg egy seggfej.

– Am�gy meg hova a francba sietsz? – mintha meg se hallotta volna amit az el�bb mondtam. – M�g van id�.

– A szeret�mh�z – sim�tottam h�tra a hajam. – Ma egy�tt kar�csonyozunk �s min�l el�bb le akarlak r�zni, hogy vele lehessek.

– M�g egy ilyen szar duma �s az eg�sz �nnepeket meg a sz�netet velem fogod t�lteni.

H�t Rai most egy�ltal�n nem mosolygott.

– J�l van, nyugi m�r – magamhoz h�ztam �s adtam a sz�j�ra egy gyors puszit. – T�ged szeretlek na.

Nem v�rtam, hogy kimondja � is, mert hi�ba nyomat n�ha ny�las szar dum�kat, azt a sz�t m�gsem mondja ki ak�rmikor, a sr�cok el�tt pedig egy�ltal�n nem. Ez olyan kibaszott idi�ta macs�s dolog.

– �s ez maradjon is �gy – vette fel a fels�j�t egy el�gedett mosollyal.

L�tva az el�gedett k�p�t nem b�rtam ki hogy ne basztassam m�g egy kicsit.

– Meg am�gy is, � csak egy alkalmi szeret� – h�ztam tov�bb az agy�t.

– Na kapd be – n�zett r�m morcosan.

– Szeretn�d mi? – vigyorogtam.

– Igen, nagyon – biggyesztette le az als� ajk�t.

– Majd csak orvosolod valahogy a probl�m�d – gonoszkodtam tov�bb.

Amint megl�ttam a gyan�s csillog�st a szem�ben tudtam, hogy most j�n a visszav�g�.

– Majd �n is megl�togatom a szeret�m.

– Akkor kar�csonyra azt k�rem, hogy �sd el magad – forgattam a szemeim.

– Persze, ha �n csin�lom a m�r nem olyan po�nos mi? – gyeng�n hozz�m dobta a m�g r�gebben t�le kapott kutya pl�sst.

– H�t nem – ismertem be.

– Na l�tod – kapta el a derekam �s mag�hoz h�zott.

– Tudod Rai, te egy igazi kincs vagy.

Persze r�gt�n f�lig �rt a sz�ja. Azt hitte sz�t dics�rem a h�lye fej�t.

– Komolyan?

– Ja, j� m�lyre kellene �sni – vigyorogtam a k�p�be.

R�gt�n lehervadt a mosolya.

– Haha, de kibaszott vicces.

– Tudom – b�jtam ki a karjai k�z�l.

– Most m�r komolyan gonosz vagy. Napokig nem fogunk tal�lkozni, de m�gis ell�ksz magadt�l.

– Mert nem akarom lek�sni a buszom – k�rben�ztem a szob�ban, hogy hol lehet a sapk�m.

– Komolyan azt v�rod, hogy napokig kib�rjam ezt? – folytatta a hisztit.

– Mit ezt? – k�rdeztem vissza oda sem n�zve, csak kerestem tov�bb a sapk�m.

– Ezt a v�gyat ami elem�szt �rted.

– Tudod, az ilyen dum�k�rt mosn�m ki n�ha a sz�d, nem pedig a k�romkod�sok miatt. Honnan szedsz ennyi ny�l sz�veget?

– M�s bezzeg oda lenne �rte – dobta le mag�t az �gyamra, vigyorogva.

– Akkor mond m�snak.

– �s �lelgessek m�st kar�csonykor, csak mert neked nincs kedved velem lenni?

– Nem kell m�rt�rkodni – forgattam a szemeim a h�lyes�g�t�l. – Ott van az ilyen esetekre az a pl�ss ny�l.

– De Bibiri-kun kett� nem j� arra.

– �lel�sr�l volt sz�, nem?

– Baszki, mi�rt nem tudsz m�r egy kicsit meg�rt� lenni?

– Meg�rt�? A kang�rcs�ddel kapcsolatban?

– Nem – �lt fel. – Az �rz�seimmel kapcsolatban – tette a sz�v�re a kez�t megj�tszott szomor�s�ggal az arc�n.

– �s az �rz�seidhez mi�ta kapcsolhat� a farkad? – n�ztem a plafont k�nomban.

– Ha � szomor� �n is szomor� vagyok – mosolygott sunyin.

Ezen nem b�rtam nem mosolyogni.

– Nem vigasztalsz meg minket Bibiri-kun? – ny�jtotta fel�m a kez�t.

R�gt�n kaptam a lehet�s�gen.

– Csak ha kimondod – l�ptem hozz k�zelebb.

– Mit? – j�tszotta az �rthetetlent.

– Azt hogy szeretsz.

– Akkor gyere ide.

Odamentem �s hagytam, hogy leh�zzon mag�hoz. R�gt�n az �l�be �ltetett, mag�val szembe. A k�t keze k�z� fogta az arcom �s m�lyen a szemembe n�zett.

– Szeretlek.

– �n is t�ged – �leltem meg, a nyak�ba f�rva az arcom.

Nem l�ttam, de �gy is tudtam, hogy vigyorog.

– �s mi van a szeret�ddel?

– Megsz�k�tt a ti�ddel.

– Helyes – nevetett.

P�r percig �gy maradtunk, egym�shoz b�jva, majd elh�z�dtam �s kim�sztam az �l�b�l.

– Na menj�nk.

– J� – s�hajtotta belet�r�dve.

– Te elpakoltad a cuccod? – kutakodtam tov�bb a sapk�m ut�n, h�tha m�gis meglesz.

– Nem – �llt fel. – Minek? Otthon van �pp el�g cuccom.

– Elk�nyeztetett – motyogtam. De �gy is meghallotta.

– Lehet van p�r cuccom, de n�ha ink�bb lenn�k cs�r� mint Harada.

Annyira szomor�nak t�nt a hangja, hogy megtorpantam �s r�gt�n r� n�ztem, de az arca csupa k�z�ny volt. M�r l�ptem fel� hogy meg�leljem, de �szre sem v�ve, ell�pett mellettem �s felkapva a t�sk�m, r�m n�zett.

– Mit keresel?

Kellett p�r perc mire le esett, hogy mit akar.

– Ja, h�t csak a sapk�mat – n�ztem gyanakodva az arc�t, de nem t�nt szomor�nak. Mintha az el�bb nem is b�nk�dott volna a csal�dja miatt. Egy�ltal�n szomor� volt e most vagy csak...

– Nem hagytad el valahol? – r�ntott ki a gondolataim k�z�l.

– Nem hiszem – h�ztam a sz�m. – Vagy legal�bbis rem�lem.

Igaz�b�l nem is izgatott m�r a sapk�m, csak Rai.

– Rai, nem akarsz... – kezdtem halkan.

– Na menj�nk – v�gott a szavamba, meg sem hallva a mondand�m. – A v�g�n t�nyleg lek�sed a buszt.

– J� – adtam fel.

Felvette a kab�tj�t �s mag�val cipelve a t�sk�m, kiment a szob�b�l �s elindult le a parkol�hoz, addig �n bez�rtam az ajt�t �s rohantam ut�na.

Kint ism�t elkezdett havazni �s �jra csillog� feh�rs�ggel bor�tott el mindent. K�vetve Rait, minden l�p�semn�l ropogott a h� a talpam alatt.

– F�zol Bibiri-kun? – tette be a cuccom a h�ts� �l�sre.

– Picit.

– Akkor tess�k – el�m l�pett �s a fejemre h�zta a saj�t sapk�j�t, majd egy puha homlokpuszival jutalmazott. – Kell p�r perc mire bep�r�g a f�t�s a kocsiban, addig tartsd magad melegen.

– Ok� – nem l�ttam az arcom de �reztem, hogy az eg�sz t�z forr�.

Besz�lltam mell� a kocsiba �s v�rtam, hogy induljunk, de Rai m�g szarakodott a r�di�val, addig meg m�r a f�t�s is rendesen ment. Mire Rai elindult m�r finom meleg volt a kocsiban, de nem adtam neki vissza a sapk�j�t, csak levettem �s megszagoltam, mert finom Rai illata volt, de persze megfeledkeztem a mellettem �l� baromr�l.

– Te meg mit csin�lsz? – nevetett, f�lig engem, f�lig pedig az utat n�zve.

– Semmit – tettem el a kab�tom zseb�be a sapk�t.

– Elteszed, hogy ha hi�nyzom majd akkor szagolgathasd? – vigyorgott �nel�g�lten.

– Nem – n�ztem ki az ablakon, tiltakozva, � meg csak tov�bb nevetett.

– Sz�val nem adod vissza a sapim?

– Nem – v�gtam r�. – Meg�rdemled, hogy lefagyjon a h�lye fejed.

– Te meg azt hogy az ilyenek�rt elverjem a kis pics�d.

– Ne �lmodozz.

– Minden j�t�l eltiltasz? – j�tszotta meg a duzzog�kisgyereket.

– Dehogy – cs�v�ltam a fejem mosolyogva.

Beletelt egy kis id�be m�g meg�rkezt�nk a busz�llom�shoz, addig pedig volt id�m gondolkodni �s d�nt�ttem is.

– Na meg�rkezt�nk – parkolt le. – �s m�g pont van el�g id�d hogy...

– Nem sz�llok fel a buszra – v�gtam a szav�ba, mire meglepetten r�m n�zett.

– Mi van? Nem m�sz haza?

– De, csak te fogsz hazavinni – mosolyogtam r�.

– Sz�val meggondoltad magad? – azonnal f�lig �rt a sz�ja.

– Ink�bb t�lt�k veled t�bb id�t minthogy egy rak�s idegennel buszozzak – magyar�ztam, de a teljes igazs�got nem mondtam el neki.

– J�l d�nt�tt�l Bibiri-kun – adott egy gyors puszit, majd kifordult a parkol�b�l.

– H�t rem�lem is.

Az �t nagy r�sze j�l telt, zen�t hallgattunk meg Rai mes�lt a h�tv�gi koncertj�kr�l amire most nem tudtam elmenni.

– Nem lesz baj abb�l hogy k�sel otthonr�l? – k�rdeztem r� egy id� ut�n.

Nem mondtam el neki, de pont a csal�dja miatt akarok t�bb id�t t�lteni vele. Mes�lt m�r az apj�r�l, meg Shou is, �s �n ink�bb magamn�l tartom Rait ameddig csak lehet.

– Nem hiszem – vette el� a mobilj�t. – De az�rt �rok any�mnak egy SMS-t. � az aki nagyon r� van p�r�gve az �nnepekre.

– Komolyan vezet�s k�zben akarsz �rni neki?!

– Ja, mi�rt ne? – �gy n�zett r�m mintha ez a vil�g legterm�szetesebb dolga lenne.

– Ha ki akarsz ny�rni mindkett�nket akkor csak rajta – forgattam a szemem.

– Nem, m�g nem, m�g nincs k�sz az �j Aru Yoru dal �s az nagyot fog �tni, sz�val...

– Oh, hogy bazd meg, komolyan csak emiatt nem?! – n�ztem �t hitetlenkedve.

– Meg �rted is k�r lenne – mosolygott b�k�t�en.

– H�t k�sz.

– Nyugi m�r – nevetett. – Csak h�ly�skedek. Nem kell a durci.

Ezzel ha lehet csak m�g jobban maga alatt v�gta a f�t, de persze neki fel se t�nt.

– Adok majd olyan durcit hogy...

– Nyugi Bibiri-kun – vigyorgott. – Leveheted az er�ny�ved.

– Tudod n�ha te magad vagy a saj�t fasztorlaszod.

– Megesik – vont v�llat. – De valahogy m�gis mindig n�lam k�t ki az er�ny�ved kulcsa – kacsintott r�m.

�s bassza meg hogy igaza van, mivel m�r csak a mosoly�t�l is elolvad az ember.

– Szerencs�d, hogy olyan j�l n�zel ki – motyogtam.

– Igen? – vigyorgott el�gedetten.

– Igen, mert �gy n�lad nem m�k�dne az a sz�veg, hogy ha m�r sz�p nem vagy legal�bb h�lye ne legy�l.

– Akkor m�r k�tszeresen is j� vagyok – �gy n�zett ki hamarosan elsz�ll az egoj�t�l. – D�g�s is vagyok, kurva szexi meg okos is.

– Ez h�rom volt �s �gy az utols� dolog meg is k�rd�jelez�d�tt. �gyes vagy �desem – veregettem meg a v�ll�t g�nyosan mosolyogva.

Arra sz�m�tottam, hogy r�gt�n vissza v�g, de sajnos nem tette.

– Ezt j�l hallottam? – csillant fel a szeme.

– Mit? Hogy h�lye vagy?

– Nem, az utols� mondatot. Mondd ki m�g egyszer – k�vetelte.

– Nem – v�gtam r�.

– Mondd ki.

– Nem.

– De igen.

– Nem �s ezzel le is z�rtam ezt a h�lyes�get!

– Mondd ki �jra �s nem basztatlak t�bbet ma m�r.

– Ugyan m�r – horkantottam. – Ezt meg ki hiszi el?

– Komolyan Bibiri-kun.

– Persze – legyintettem oda se figyelve.

– K�rlek, mondd ki – duruzsolta a f�lembe.

– A kurva utat figyeld! – fordultam r�gt�n fel�.

– Akkor mondd ki.

– J�! – adtam fel. – �gyes vagy dr�g�m – fintorogtam a v�g�re.

– Ez �gy olyan ill�zi� rombol� – h�zta a sz�j�t.

– Na mert az nem volt ill�zi� rombol� amikor m�ltkor szex ut�n r�h�gve azt mes�lted, hogy milyen mocskosan �lvez�s csajjal volt�l �gy egy �ve? Na az! Az volt kurva ill�zi� rombol�!

– De h�t az vicces volt – nevetett.

– Nem volt az. F�leg nem r�gt�n szex ut�n.

– Mi�rt? Ha szex k�zben mes�lem az jobb?

– Dehogy! Az eg�sz sztori gusztustalan szar volt ahogy volt. Nem is �rtem minek mes�lted el – d�rzs�ltem az arcom a kezemmel.

– Mert vicces volt.

– De nem volt az.

– De az volt – nem hagyta annyiban. – Neked csak az�rt nem, mert nem volt�l ott.

– H�t m�g j� hogy nem voltam ott – most m�r fogtam a fejem.

– M�g Renji is r�h�g�tt rajta amikor...

– Renjiro is ott volt? – d�bbentem le.

– Ja, meg Kin �s...

– El�g! – v�gtam a szav�ba. – Ennyi el�g is volt.

– L�tnod kellene az arcod – nevetett.

– Egy �letre elvetted az �tv�gyam �s a veled val� szexr�l a fant�zi�m – t�rtam a hajamba elborzadva. – Most hetekig biztos nem ny�lok hozz�d, am�g ezt a gusztustalan k�pet ki nem t�rl�m valahogy az agyamb�l.

– Ugyan m�r – vigyorgott.

– Komolyan Rai – n�ztem r� fintorogva. – Nem akarok m�g egy ilyen sztorit hallani �s az el�tte l�v� csajokr�l meg sr�cokr�l se akarok hallani.

– Mert f�lt�keny lenn�l?

– Nem. Az�rt mert ide h�nyn�k.

– Ugyan m�r Bibiri-kun – ism�telte meg mag�t. – Fogadjunk, hogy neked is van p�r sztorid az el�ttem l�v� sr�cokr�l.

– Komolyan azt akarod, hogy elkezdjek mes�lni az exeimr�l? – k�rdeztem r� hitetlenkedve.

– Ha van vicces sztorid akkor rajta – b�lintott r� az utat figyelve.

Egyszer�en nem akartam elhinni, hogy komolyan erre k�r, de ha m�r ezt akarja akkor kapja csak meg.

– H�t j� – d�ltem h�tra laz�n �s hozz� l�ttam a mes�l�snek. – Az els� fi�m Issui egy�ltal�n nem volt romantikus t�pus, de egyszer csin�lt nekem egy gyertyaf�nyes vacsor�t �s a barom felgy�jtotta a f�gg�ny�ket, � meg annyira bep�nikolt, hogy le�nt�tte valami pi�val amivel csak m�g elcseszettebb lett a helyzet �s v�g�l m�r csak arra �rkeztem meg hogy eloltotta a t�zet, de kit�rte az ablakot �s a kertben landolt egy nagy adag kutyaszaron – erre visszagondolva nem b�rtam nem nevetni ezen a j� eml�ken, de amikor nevetve Raira n�ztem r�gt�n nem volt olyan vicces.

– Sz�val volt egy Issui – motyogta �sszevont szem�ld�kkel n�zve az utat. L�tszott rajta hogy bassza a cs�r�t a dolog, de nem akartam k�m�lni, mivel � sem k�m�lt engem.

– Na �s ott volt m�g Kimio – folytattam. – Kimio egyszer kital�lta, hogy csin�ljuk k�dban �n meg persze benne voltam – egy pillanatra Raira n�ztem �s a korm�nyt szor�t� kezeire, de nem tudtam visszafogni magam, musz�j volt egy kicsit hergelnem. – Amikor el�g v�z volt a k�dban besz�lltam �s v�rtam Kimiot. � csak laz�n bes�t�lt mint egy szexi jap�n Adonisz �s amint tett egy l�p�st a k�d fel� dobott egy h�tast a f�rd�szoba padl�j�n – �n persze ezen is csak nevettem, de Rai nagyon komoly maradt.

– Meg ott volt m�g Jouta...

– Ok�, ennyi el�g lesz! – v�gott a szavamba Rai.

– Pedig te mondtad, hogy besz�ljek ezekr�l, most meg...

– J�, igazad volt – adta fel.

– Hogy mondtad? – hajoltam hozz� k�zelebb, gy�ztes mosollyal a k�pemen.

– Mondom, igazad van – ny�gte ki.

– Miben is? – hallani akartam ahogy kimondja.

– Kurva szar �rz�s azokr�l a sr�cokr�l hallani akik el�ttem voltak – ismerte be.

– �s ezek m�g nem is voltak olyanok mint amit te mes�lt�l.

– H�la a j� �gnek – s�hajtott megk�nnyebb�lve. – Legsz�vesebben mindegyik kis gy�kot kicsin�ln�m.

– H�, nem voltak gy�kok – sz�ltam k�zbe. – �n nem j�rtam �ssze vissza minden sr�ccal.

– H�t ez megnyugtat� gondolat.

N�ztem az arc�t, de nem t�nt g�nyosnak, vagy �pp olyannak mint aki viccelne.

– Mondjuk te ugyanezt nem mondhatod el magadr�l.

– Dehogynem – vigyorgott. – �n se j�rtam ak�rkikkel.

– �h, dehogy, csak dugtad �ket – legyintettem.

– Ez olyan lealacsony�t� durva sz� – r�ncolta a homlok�t.

– Akkor mondjam azt hogy lefek�dt�l m�r a f�l vil�ggal? – forgattam a szemeim.

– Ink�bb azt mondan�m, hogy kellemes nemi �lvezetben r�szes�tettem a f�l vil�got.

– H�t ez r�gt�n jobb – n�ztem �t hitetlenkedve. – Csak egy eg�szen picik�t volt buzis. De t�nyleg, csak egy cs�ppet.

– Mondd el nekem Bibiri-kun, hogy mi�rt k�tekedsz te kar�csony napj�n? – cs�pett bele az arcomba, mosolyogva.

– Mert megtehetem – h�ztam ki magam, miut�n ell�ktem a csipked�s kez�t.

– Sz�val m�s nem tehetn� meg?

– Nem tudom – vontam v�llat, majd f�lrebillentett fejjel r� n�ztem. – Megtehetn�?

�gy tett mintha ezen komolyan elgondolkodna, majd amikor meg�llt egy piros l�mp�n�l, megragadott �s mag�hoz h�zott egy cs�kra.

Amikor elh�z�dott az ajkaimba suttogva ezt mondta: – Nem. Senki m�s. Csak te Bibiri-kun. Csak te.

Amikor Rai leparkolt a h�zunk el�tt, m�r l�ttam, hogy anya az ablakn�l �llva k�v�ncsian f�lreh�zza a f�gg�nyt, hogy jobban l�sson. K�zben kint m�r el �llt a havaz�s �s m�r majdnem teljesen bes�t�tedett.

– Akkor most j�n az �rzelmes b�cs� Bibiri-kun – hajolt hozz�m Rai.

– M�g nem – toltam el �t mosolyogva, majd kin�ztem az ablakon �s m�r l�ttam, hogy anya �s apa az ajt�ban �llva v�rnak. – Tartozom egy vallom�ssal – n�ztem �jra Raira, de � m�r csak a sz�leimre figyelt, kiss� ijedt de ink�bb zavart tekintettel.

– Milyen vallom�ssal?

– Az�rt sem akartam, hogy elgyere velem, mert a sz�leim m�g nem tudj�k, hogy j�rok valakivel. Meg igaz�b�l egy sr�cot sem mutattam m�g be nekik – f�szkel�dtem a helyemen k�nomban.

Erre Rai r�gt�n elszak�totta a tekintet�t a sz�leimr�l �s k�rd�n r�m n�zett.

– Sz�val egyik sr�cot sem hoztad m�g haza akivel j�rt�l?

– Igen.

– Sz�val akkor most el kellene sim�n h�znom mint egy haver. Ugye? – pr�b�lt k�z�mb�snek l�tszani, mint akit nem izgat a dolog, de l�tszott rajta hogy igen is b�ntja.

– Hogy mi van?! – d�ltem el�re. – Dehogy m�sz el csak �gy.

– Nem? – k�rdezett vissza meglepetten.

– De nem �m. Be akarlak mutatni a sz�leimnek te barom, de ahhoz te is kellen�l – mosolyogtam r�, biztat�an.

P�r pillanattal ez el�tt a szomor�s�g�t alig tudta leplezni, most meg alig tudott nem vigyorogni.

– Biztos hogy ezt akarod?

– Te akarod? – k�rdeztem vissza.

– Igen – v�gta r�.

– �n is – fogtam meg az arca k�t oldal�t �s magamhoz h�ztam egy puszira. – �s most menj�nk mert a sz�leim megfagynak az any�m meg hal�lra izgulja mag�t, hogy ki lehet az a sr�c aki velem j�tt.

Erre Rai nevetve le�ll�totta a kocsit, majd kisz�lltunk a kocsib�l. M�g Rai kivette a cuccom addig anya m�r el is indult fel�nk, izgatott mosollyal az arc�n, csillog� barna szemeivel.

– Szia anya – �leltem magamhoz amint el�rt hozz�m.

– Na v�gre hogy haza j�tt�l – bontakozott ki az �lel�sb�l �s agg�d� szemeivel az arcomat f�rk�szte. – Az ember azt�n im�dkozhat, hogy hazagyere, de te csak...

Az utols� dolog amire v�gytam, az egy kioktat�s Rai el�tt vagy egy lecsesz�s.

– Eszel te rendesen? – fogta meg az arcom. – Shiro! – ki�ltott h�tra ap�mnak. – Ugye hogy pufibb volt az arca amikor elment?

– Ne szek�ld m�r a k�lyk�t – indult el apa a megment�semre.

– Anya, ne most csin�ld m�r – jeleztem neki a szemeimmel, hogy nem vagyok egyed�l.

Szerencs�re r�gt�n vette a lapot �s amint mell�m l�pett Rai mosolyogva feln�zett r�.

– H�t ez a helyes fi�?

– � Harada Rai.

– J� est�t – hajolt meg Rai, ami el�gg� meglepett.

– Szia Rai – nem tudom, hogy mit l�thatott benne any�m, de szinte olvadozott Rait�l, amit nem tudtam hova tenni. – �n Azami vagyok, a f�rjem pedig Shiro.

Rai felvette az illedelmes, kedves fi� jelmez�t �s m�r �pp kezet ny�jtott volna ap�mnak amikor az laz�n mosolyogva lepacsizott vele, Rai pedig meglepetten n�zett r�m majd vissza ap�mra.

– Ne legy�nk m�r olyan rohadt hivatalosak, a t�kmag haverja vagy nem pedig valami... – de apa nem tudta befejezni mert anya egy nem t�l kellemesnek t�n� oldalba k�ny�k�l�ssel meg�ll�totta.

– Musz�j r�gt�n ilyen alp�rinak lenned? – cs�v�lta a fej�t anya. – M�g alig mutatkoztunk be, de te m�r is ilyen vagy.

– Mi�rt? Tal�n szerinted az ilyen sr�cok mint Rai nem ismernek egy k�romkod�st sem, vagy burokban n�nek fel, vagy mi a fas...- de anya megint oldalba k�ny�k�lte.

– Meg ne halljam azt a sz�t.

– Megnyugtatlak anya, hogy Rai mocskosabb sz�j� mint apa – sz�ltam k�zbe.

– Te csak ne p�rtold ki – emelte fel a mutat� ujj�t.

– L�tod? – mutatott r� apa. – Mi�ta elment�l itthonr�l, �gy kezel mint valami k�lyk�t. Lassan �n is elmehetek egy egyetemre. De csak ha m�zlim van.

– Ez nem igaz – v�gta r� anya �s m�r is elkezd�d�tt egy r�vid vita.

N�lunk az ilyen �ltal�ban olyan hogy anya mondja a mag��t, elmagyar�zza, hogy mi�rt van neki igaza, apa pedig b�logat, f�lre n�zve pof�kat v�g �s miut�n v�gig hallgatta megy tov�bb mintha mi sem t�rt�nt volna. Most pedig ugyan ez k�vetkezett, m�r k�sz�ltem r� hogy Rai biztos elh�zza a cs�kot ezut�n, de amikor r�n�ztem meglep�dve l�ttam, hogy mosolyogva n�zi a sz�leimet.

– Anya – sz�laltam meg p�r perc m�lva. – Ha ezt v�gig hallgatjuk meg fogunk fagyni.

– Jaj persze, persze – r�zta meg a fej�t, mintha kir�zn� a vit�t az agy�b�l, majd angyali mosollyal vissza fordult hozz�nk, m�g apa egy h�l�s pillant�ssal jutalmazott. – Gyertek be �s egy�nk v�gre, biztos nagyon �hesek vagytok.

– De Rainak mennie kell. Neki is m�g haza kell mennie a csal�dj�hoz – h�ztam a sz�m, b�r rem�ltem hogy Rai nem l�tja.

– Dehogy – er�sk�d�tt any�m. – Nem indulhat �tnak �hesen. Egy korai vacsor�ra m�g van id�d, ugye Rai? – n�zett r� anya k�rlel� szemekkel. Volt egy olyan sejt�sem, hogy any�m alaposan ki akarja faggatni Rait.

– Anya... – m�r �pp r�sz�ltam volna, de Rai megel�z�tt.

– Nagyon sz�vesen maradok vacsor�ra – majd r�m n�zett. – Nem gond.

– Biztos? – vettem �t t�le a t�sk�m, ami el�gg� neh�z volt.

– Igen.

– Akkor gyer�nk is befel� fi�k – terelt minket anya a h�z fel�. – Bent j� meleg van �s s�t�ttem sok s�tit is. A te kedvencedet is Seiko.

– Komolyan? – m�r nagyon r�g nem ehettem anya s�tijeib�l �s m�r nagyon is hi�nyzott.

– Ja, nem is ny�lhattam hozz�juk eg�sz nap – morgol�dott apa, amin Rai j�t nevetett, eg�szen addig m�g meg nem l�tta, hogy nem b�rom �gy a t�sk�m s�ly�t mint �.

– Add csak oda Bibiri-kun – ny�jtotta ki a kez�t a t�sk��rt.

– Bibiri-kun? – vonta fel a szem�ld�k�t k�v�ncsian apa, de anya csak sejtelmesen mosolygott.

– Csak egy becen�v – vontam v�llat, de k�zben �reztem, hogy �g az arcom.

– Aranyos – olvadozott t�le anya.

Amint be�rt�nk a h�zba anya gyorsan csin�lt finom, meleg, kaka�t mindkett�nknek �s m�g k�sz�l�d�tt a konyh�ban, le�ltetett minket a nappaliba.

– �s mi a helyzet a suliban? – �lt le a fotelbe apa egy b�gr�vel a kez�ben, ami el�g gyan�s volt, mivel apa nem te�zik, kaka�zik �s nem is k�v�zik m�r ilyenkor.

– Lik�r van benne mi? – b�ktem a b�gr�j�re.

– Any�dnak el ne mond – kacsintott r�m.

– Nem fogom – nevettem, Raival egy�tt.

– Sz�val? – mutatott kett�nkre apa.

– J�l megy a suli – vontam v�llat, mint aki nem �rti a c�lz�st. – Meg j� is �s el�g sok bar�tom van.

– Az szuper – b�lintott apa. – �s mi van veled Rai?

– Velem? – k�rdezett vissza, meglepetten.

– Igen – mosolygott apa. – Te milyen szakra j�rsz?

– �n zen�sz vagyok, pontosabban git�ros.

– Meg van egy kir�ly band�ja is, amit Aru Yorunak h�vnak. Hallanod kellene, hogy milyen j�k – magyar�ztam Rai helyett is, aki meglep�en szer�nyen mosolygott a hely�n. – Biztos befutnak majd. De igaz�b�l m�r most is koncerteznek.

– Jaj m�g eml�kszem, hogy te meg �nekes akart�l lenni – nevetett apa.

– Dehogy – v�gtam r�, de �reztem, hogy kezd megint v�r�s�dni az arcom.

– De igen – fordult Raihoz. – Hallanod kellett volna, hogy milyen sz�rny� hangon kornyik�lt. Azami persze oda volt �rte, t�mogatta, hogy menjen csak zenei szakra, de m�g j� hogy �n is itt vagyok. K�l�nben ott kornyik�lna k�ztetek azzal a hangj�val ami olyan mint egy haldokl� kecse ny�sz�t�se, vagy rosszabb.

– Ne m�r apa – sz�ltam r�, de m�r biztosan az eg�sz arcom v�r v�r�s volt, Rai pedig m�r s�rva nevetett mellettem. – Rai m�r hallott �nekelni.

– Oh, sz�val hallotta amikor ki ereszted a Kr�kent?

Most komolyan, m�g �letemben nem l�ttam Rait �gy nevetni, de b�r ne l�ttam volna.

– Bo...bocsi...Bibiri-kun – t�r�lgette a k�nnyeit miut�n siker�lt abba hagynia.

– Ez akkora kibasz�s – fontam �ssze a karom a mellkasom el�tt.

– N�zd ezt a durcit – mutatott r�m apa, Raihoz besz�lve.

– Ismer�s – kortyolt a kaka�j�ba Rai.

– Sz�val te is szokt�l vele �gy viccel�dni?

– Persze – v�gta r� Rai.

– Helyes – ivott apa is. – Ne is hagyd, hogy elk�nyelmesedjen, m�g a v�g�n valami �ril�nyt nevelnek bel�le abban a suliban.

– H�t arra nem t�l sok es�ly van – forgattam a szemeim amikor Rai megint nevetni kezdett.

– Hoztam s�tit – j�tt anya egy nagy t�lc�val a kez�ben, megmentve a tov�bbi baszakod�st�l.

Amint letette a doh�nyz� asztalra a t�lc�t, le�lt � is �s v�rakoz�n n�zett r�m.

– Mi az? – k�rdeztem.

– Semmi – de m�g is ugyan �gy n�zett r�m.

– Rai zen�sz – mondta apa any�nak.

– �s milyen zen�t j�tszol? – kezdte el anya a faggat�st.

– Mindent ami a punkhoz �s a rockhoz k�thet�.

– Hogy ismerkedtetek meg? – t�rt a l�nyegre anya.

– Rai egyik koncertj�n tal�lkoztunk.

– Hogy hogy vele j�tt�l �s nem busszal? – csatlakozott apa is. – Ne �rts f�lre, nem az�rt mondom mert baj, s�t, b�rom a sr�cot – kacsintott Raira apa. – Csak eddig senkivel nem �ll�tott�l haza kar�csonykor.

– Az�rt j�ttem vele haza, mert be akartam nektek mutatni, mivel mi j�runk – ny�gtem ki.

– Tudtam! – vigyorgott apa. – L�tod Azami?

– Mintha �n nem tudtam volna – mosolygott anya.

– Basszus, fogadni kellett volna r� – ivott a b�gr�j�be apa.

– Abban mi van? – n�zett volna bele anya, de apa gyorsan elh�zta el�le.

– Kaka�.

– Na persze – hagyta r� anya.

– Hogy �rted hogy tudt�tok? – nem csak �n voltam meglepett de Rai is annak t�nt.

– Egy anya az ilyesmit meg�rzi – h�zta ki mag�t anya.

– Meg persze az is seg�tett az anyai meg�rz�snek, hogy �gy kukkol az ablakb�l mint aki m�r a nyugd�jat v�rja, de csak azt siker�l kilesnie, hogy a fia egy m�sik fi�val puszilkodik a kocsiban – nevetett apa, amire a jutalom egy nem t�l kedves n�z�s volt any�t�l.

– Igen is anyai meg�rz�s volt – fordult fel�nk mosolyogva. – Meg annyira �ssze illetek.

– �sszeill�nk? – k�rdezt�nk egyszerre Raival.

– Persze, pont egy ilyen sr�cot tudok elk�pzelni mell�d, mondjuk nem ennyire visszafogottat, de h�t gondolom kettesben sokkal szabadabban viselkedik – magyar�zta anya.

– Persze – n�ztem Raira. – Most olyan mint akinek kar�t dugtak a segg�be, de am�gy egy laza seggfej. Nyugodtan kih�zhatod az illedelmes kar�t.

– V�gre – f�jta ki a leveg�t Rai. – Nem akartam, hogy az els� benyom�s szar legyen, sz�val pr�b�ltam kicsit viselkedni – magyar�zta any��knak.

– Felesleges – legyintett apa. – Jobb ha magad adod. Szerintem b�rni fogjuk mi azt a Rait akit a kis t�rpe v�lasztott mag�nak – mosolygott apa.

– Musz�j ilyen h�lye g�nyneveket adni nekem? – h�ztam a sz�m.

– De h�t te vagy a mi pici Seikonk – sim�totta h�tra a hajam anya.

– Meg am�gy se n�tt�l magasra, sz�val ne s�rjon a sz�d. M�g any�d is magasabb n�lad egy centivel.

Persze Rai j�l mulatott az eg�szen.

– Elvagy mi? J� n�zni ahogy sz�t szek�lnak a sz�leim? – b�ktem meg az oldal�t.

– N�zd m�r hogy panaszkodik – mondta any�nak apa, vigyorogva. – Bezzeg akkor nem csin�lta amikor kifizett�k neki a tand�jat.

– Komolyan sz�t vagyok szek�lva kar�csonykor? – fogtam a fejem.

Tov�bb >>>